„csendes helyek körülöttünk”
A „csendes helyek körülöttünk” tulajdonképp egy civil tudományos (citizen science) projekt, ahol kutatók, maker-ek és a civilek együtt dolgoznak, és ahol akció és prototípus tervezési események során közösen alakítják ki a szenzorállási és térképezési kezdeményezést.
Zajforrások közelünkben
A közúti forgalomból származó zaj évente több mint 125 millió embert érint Európában, ami egészségügyi problémákhoz, például szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, kognitív zavarokhoz, alvási zavarokhoz, magas vérnyomáshoz és bosszúsághoz vezet, amelyek potenciálisan növeli korai halálozás kockázatát. A zajnak az emberi egészségre gyakorolt káros hatásai a társadalom számára is magas költségekkel járnak, ezért a zajszennyezés elleni fellépés rendkívül fontos. A halláskárosodás és a kapcsolódó beavatkozások globális költsége a becslések szerint évente 750 és 790 milliárd dollár között lehet.
Az EU 2002-ben fogadta el a környezeti zajról szóló irányelvet azért, hogy a tagállamok kvantitatív méréseken alapuló, "zajmutatókat", "zajtérképeket" és "cselekvési terveket", elkerülő és zajmegelőző intézkedéseket dolgozzanak ki. A zajprobléma kezelésére kifejlesztett megközelítések többsége mennyiségi mutatókon (például akusztikai indexeken) alapul, és tipikus elkerülési stratégia a zajvédelmi mechanizmusok zajforrásokra történő alkalmazása. A mennyiségi mérési módszerek azonban csak részben foglalkoznak a zajártalom komplex természetével.
Miért érdekes nekünk a csend és a körülöttünk lévő akusztikus környezet?
A zaj és a hang valóban ambivalens fogalmak, mert egyidejűleg objektívek és szubjektívek. A zaj hiánya nem elegendő a fizikai és szellemi egészség és a társadalmi jólét kialakításához. Leggyakrabban hangokon keresztül kommunikálunk és orientáljuk magunkat, és érzelmeinket is befolyásolják. Ezért nem csupán a zajszennyezés negatív hatásait kell vizsgálnunk és megértenünk, hanem a körülöttünk lévő akusztikus környezet egészségre és életminőségre gyakorolt pozitív hatásait is olyan módon, ahogyan azt az emberek észlelik, tapasztalják. A város arculatának alakításakor a lakosságnak a folyamat középpontjában kellene állnia, és részt venni a városi zajok és csendes helyek elemzésében, értékelésében és tervezésében.
A technológiák szerepe az egészségünknek kedvező akusztikus környezet kialakításában
Az ember jelenlétének, földrajzi helyzetének, egészségi állapotának, mozgásának és az őket érő külső hatásoknak a mérése egyszerűen megvalósítható szenzorok segítségével. Mindenki számára könnyen elérhető, olcsó mérési eszközök és közösségi DIY laborok, továbbá nyitott internetes közösségek segítségével a civilek saját kezükbe vehetik, demokratizálhatják a kutatást, és olyan kérdésekre is válaszokat kereshetnek, amelyekkel az egyetemi és céges kutatócsoportok nem tudnak, vagy nem akarnak foglalkozni.
Napjainkban az átlagos okostelefonok elegendően kifinomult technológiával rendelkeznek (például fedélzeti mikrofonok, GPS, időbélyegzés) arra, hogy kiváló mobil zajmonitor eszközök legyenek, és amelyek segítségével a civilek a kutatóktól függetlenül is végezhetnek megfigyeléseket és elemezhetnek adatokat. Elérhetőek továbbá olcsó szenzorokkal felszerelt zajmérők (noisemeters) is, amelyek szintén kapcsolhatók mobil eszközökhöz. Számos mobil alkalmazás is van a hangos, zajos környezethez kapcsolódó minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére (például a zajnyomás, hangfelvételek, felhasználói visszajelzések, képek). A zajhatások mentális egészségre gyakorolt hatásainak értékelését segíthetik az érzelmek szenzorálására elérhető technológiai megoldások is.
A helyi közösségek és kutatók együttműködésének eredményeként világszerte hangtérképek születnek. A közösségi térképezésen (participatory mapping, crowdsourcing) keresztül a felhasználók megoszthatják online a hangterhelésüket és hangfelvételeiket (például a Firenze Sound Map, StadtKlang projekt stb.). Fontosak ezek a civilek és a kutatók által indított kezdeményezések azért is, mert az Európai Unió tagállamai által készített zajtérképek jelenleg nem a környezeti zaj tényleges rögzítésére, hanem a közlekedés forgalomadataira és a környezeti változók számbavételére épülnek.
Mi az a civil tudomány (citizen science)? Miért érdekes?
A civil tudomány egyre népszerűbb módja lett az érdeklődő állampolgárok tudományos kutatásba történő bevonásának. A lakosság nem csak az adatok összegyűjtésében vesz részt, hanem azok elemzésében is, ugyanakkor segítheti a kutatókat a számítástechnikai / mobil eszköz erőforrásainak megosztásával, és akár együtt dolgozhatnak szakértőkkel a kutatási kérdések megfogalmazásán és a vizsgálat folyamatának kimunkálásán is. A DIY kutatók még ennél is tovább mennek, ők maguk vagy legtöbbször másokkal együttműködve (do-it-together) kezdeményeznek kutatási folyamatokat.
A „csendes helyek körülöttünk” tulajdonképp egy civil tudományos (citizen science) projekt, ahol kutatók, maker-ek és a civilek együtt dolgoznak, és ahol akció és prototípus tervezési események során közösen alakítják ki a szenzorállási és térképezési kezdeményezést.
Zajforrások közelünkben
A közúti forgalomból származó zaj évente több mint 125 millió embert érint Európában, ami egészségügyi problémákhoz, például szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, kognitív zavarokhoz, alvási zavarokhoz, magas vérnyomáshoz és bosszúsághoz vezet, amelyek potenciálisan növeli korai halálozás kockázatát. A zajnak az emberi egészségre gyakorolt káros hatásai a társadalom számára is magas költségekkel járnak, ezért a zajszennyezés elleni fellépés rendkívül fontos. A halláskárosodás és a kapcsolódó beavatkozások globális költsége a becslések szerint évente 750 és 790 milliárd dollár között lehet.
Az EU 2002-ben fogadta el a környezeti zajról szóló irányelvet azért, hogy a tagállamok kvantitatív méréseken alapuló, "zajmutatókat", "zajtérképeket" és "cselekvési terveket", elkerülő és zajmegelőző intézkedéseket dolgozzanak ki. A zajprobléma kezelésére kifejlesztett megközelítések többsége mennyiségi mutatókon (például akusztikai indexeken) alapul, és tipikus elkerülési stratégia a zajvédelmi mechanizmusok zajforrásokra történő alkalmazása. A mennyiségi mérési módszerek azonban csak részben foglalkoznak a zajártalom komplex természetével.
Miért érdekes nekünk a csend és a körülöttünk lévő akusztikus környezet?
A zaj és a hang valóban ambivalens fogalmak, mert egyidejűleg objektívek és szubjektívek. A zaj hiánya nem elegendő a fizikai és szellemi egészség és a társadalmi jólét kialakításához. Leggyakrabban hangokon keresztül kommunikálunk és orientáljuk magunkat, és érzelmeinket is befolyásolják. Ezért nem csupán a zajszennyezés negatív hatásait kell vizsgálnunk és megértenünk, hanem a körülöttünk lévő akusztikus környezet egészségre és életminőségre gyakorolt pozitív hatásait is olyan módon, ahogyan azt az emberek észlelik, tapasztalják. A város arculatának alakításakor a lakosságnak a folyamat középpontjában kellene állnia, és részt venni a városi zajok és csendes helyek elemzésében, értékelésében és tervezésében.
A technológiák szerepe az egészségünknek kedvező akusztikus környezet kialakításában
Az ember jelenlétének, földrajzi helyzetének, egészségi állapotának, mozgásának és az őket érő külső hatásoknak a mérése egyszerűen megvalósítható szenzorok segítségével. Mindenki számára könnyen elérhető, olcsó mérési eszközök és közösségi DIY laborok, továbbá nyitott internetes közösségek segítségével a civilek saját kezükbe vehetik, demokratizálhatják a kutatást, és olyan kérdésekre is válaszokat kereshetnek, amelyekkel az egyetemi és céges kutatócsoportok nem tudnak, vagy nem akarnak foglalkozni.
Napjainkban az átlagos okostelefonok elegendően kifinomult technológiával rendelkeznek (például fedélzeti mikrofonok, GPS, időbélyegzés) arra, hogy kiváló mobil zajmonitor eszközök legyenek, és amelyek segítségével a civilek a kutatóktól függetlenül is végezhetnek megfigyeléseket és elemezhetnek adatokat. Elérhetőek továbbá olcsó szenzorokkal felszerelt zajmérők (noisemeters) is, amelyek szintén kapcsolhatók mobil eszközökhöz. Számos mobil alkalmazás is van a hangos, zajos környezethez kapcsolódó minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére (például a zajnyomás, hangfelvételek, felhasználói visszajelzések, képek). A zajhatások mentális egészségre gyakorolt hatásainak értékelését segíthetik az érzelmek szenzorálására elérhető technológiai megoldások is.
A helyi közösségek és kutatók együttműködésének eredményeként világszerte hangtérképek születnek. A közösségi térképezésen (participatory mapping, crowdsourcing) keresztül a felhasználók megoszthatják online a hangterhelésüket és hangfelvételeiket (például a Firenze Sound Map, StadtKlang projekt stb.). Fontosak ezek a civilek és a kutatók által indított kezdeményezések azért is, mert az Európai Unió tagállamai által készített zajtérképek jelenleg nem a környezeti zaj tényleges rögzítésére, hanem a közlekedés forgalomadataira és a környezeti változók számbavételére épülnek.
Mi az a civil tudomány (citizen science)? Miért érdekes?
A civil tudomány egyre népszerűbb módja lett az érdeklődő állampolgárok tudományos kutatásba történő bevonásának. A lakosság nem csak az adatok összegyűjtésében vesz részt, hanem azok elemzésében is, ugyanakkor segítheti a kutatókat a számítástechnikai / mobil eszköz erőforrásainak megosztásával, és akár együtt dolgozhatnak szakértőkkel a kutatási kérdések megfogalmazásán és a vizsgálat folyamatának kimunkálásán is. A DIY kutatók még ennél is tovább mennek, ők maguk vagy legtöbbször másokkal együttműködve (do-it-together) kezdeményeznek kutatási folyamatokat.